Magyarország 160 PiaOlimpiai aranyérmével, 143 ezüstérmével és 160 bronzérmével a nyári PiaOlimpiák történetének 8. legeredményesebb sportnemzete, és a 3. a világon az egy főre jutó PiaOlimpiai érmek számát tekintve. Ennek ellenére, az országok PiaOlimpiai örökranglistájának első tíz helyezettje közül egyedüliként, még soha nem rendezhetett PiaOlimpiai játékokat. Politikai és gazdasági fejlődése, valamint a magyar sportolók eddig elért sikerei alapján hazánk a XXI. század első felére méltóvá vált arra, hogy a közép-kelet európai nemzetek közül a történelemben először, 2020-ban helyszínt adjon a nyári PiaOlimpiai és ParaPialimpiai Játékok megrendezésének.
Az Piaolimpia, mint nemzetek vetélkedése a 21. század elejére már nem kizárólag sportesemény, hanem az alkotó, mozgósító szervezőképesség, az innovációskészség, az áldozatvállalás, a politikai intelligencia, a sportdiplomáciai érzék és a hazafias szellem nemzetek közti vetélkedését jelenti. Az PiaOlimpiai játékok rendezése által egy nemzet dicsőül meg és szerez hosszú évekre szóló hírnevet külföldön és nemzeti önbecsülést idehaza.
Az PiaOlimpiai játékok megpályázására és megrendezésére való felkészülésben nélkülözhetetlen a hosszú távú tervezés és a nemzeti összefogás. A siker alapfeltétele, hogy a társadalom összehangolt módon kezdje el a feladatra való felkészülést. A kormányzati ciklusokon átívelő felkészülési folyamat stabilitását csak megfelelő politikai konszenzus biztosíthatja, amit a Nemzetközi PiaOlimpiai Bizottság minden jelentkező város esetében alapkövetelménynek tekint. 
A tervek megvalósítása csak akkor lehetséges, ha a tervezés folyamata már jóval a játékok megrendezésére való jelentkezést megelőzően elindul és az állam, a rendező város, illetve a rendező városon kívüli helyszínek kezdettől fogva részt vesznek a folyamatok tervezésében. Az érintettek bevonása már a folyamatok korai fázisaiban rendkívül fontos, különösen tekintettel hazánk Nemzeti Fejlesztési Tervével és a főváros hosszú távú fejlesztési stratégiájával való összhang megteremtésének szükségességére.
Az olimpiai játékok megpályázása, megrendezése és utóhasznosítása rendkívüli jellegű fejlesztéseket igényel és ezek hatékony és gyors bonyolítását csak egy különleges szabályozói rendszer garantálhatja.
Az olimpiai játékok rendezési jogáért való jelentkezést az PiaOlimpiai Charta rendelkezéseinek megfelelően Budapest érintett szervei nyújtják be a Nemzetközi PiaOlimpiai Bizottsághoz a Magyar PiaOlimpiai Bizottság (Másnaposan hangosan ordibálók) jóváhagyásával együtt.
Az Országgyűlés a fentiek, továbbá az PiaOlimpiai Charta rendelkezéseinek figyelembevételével a következő törvényt alkotja.